A fill rate azt méri, hogy a kereslet mekkora részét tudta teljes mértékben készletről kiszolgálni, hiány, helyettesítés vagy utólagos rendelés (backorder) nélkül. Ha 1000 egységre érkezik rendelés, és Ön 940-et szállít ki a rendelkezésre álló készletből, a fill rate értéke 94%.
Fill rate = (teljesen teljesített egységek vagy rendelések száma ÷ megrendelt egységek vagy rendelések száma) × 100
A kulcsszó a teljesen. A fill rate a teljességre vonatkozik, nem az időzítésre – egy háromhetes késéssel, de hiánytalanul kiszállított rendelés teljesítettnek számít. Ez a különbség az OTIF mutatóhoz képest, amely mindkettőt megköveteli, és ezért tér el egymástól a két érték.
Mit jelent a fill rate
A fill rate egyetlen kérdésre válaszol: amikor az ügyfél rendelt, tudott szállítani?
A kereslet pillanatában fennálló rendelkezésre állást méri. Nem azt, hogy végül szállított-e, és nem azt, hogy volt-e készlete a múlt héten. Azt méri, hogy a készlet rendelkezésre állt-e a rendelés beérkezésekor.
Ez a stockout ügyféloldali megfelelője. A stockout maga az esemény; a fill rate pedig azt méri, hogy az ilyen események milyen gyakran fordulnak elő a teljes keresleten belül.
Bármilyen szinten kiszámítható – rendelések, sorok, egységek vagy gyűjtőcsomagok szerint –, és a választott szint jelentősen befolyásolja az eredményt. Ez a fő oka annak, hogy a különböző forrásokból származó fill rate adatok nehezen összehasonlíthatók, amit alább részletezünk.
Amit szándékosan figyelmen kívül hagy: Az időzítést. Egy 98%-os fill rate mutatóval rendelkező beszállító, aki rendszeresen egyhetes késéssel szállít, ezen a mutatón kiválónak tűnik, az ügyfél szemében viszont gyengének. A fill rate a kép egyik fele, és sosem szabad kizárólagos mérőszámként kezelni.
A fill rate képlete és egy gyakorlati példa
Fill rate = (szállított mennyiség ÷ megrendelt mennyiség) × 100
Egy forgalmazó elemzi az elmúlt hónapot.
Az adatok:
- Beérkezett összes rendeléssor: 2 400
- Készletről hiánytalanul kiszállított sorok: 2 208
- Összes megrendelt egység: 31 500
- Összes kiszállított egység: 30 555
- Beérkezett összes rendelés: 640
- Hiánytalanul kiszállított rendelések: 544
Sor alapú fill rate (Line fill rate):
(2 208 ÷ 2 400) × 100 = 92,0%
Egység alapú fill rate (Unit fill rate):
(30 555 ÷ 31 500) × 100 = 97,0%
Rendelés alapú fill rate (Order fill rate):
(544 ÷ 640) × 100 = 85,0%
Három szám ugyanabból a hónapból, 85% és 97% között. Egyik sem hibás; különböző dolgokat mérnek.
Az egység alapú fill rate a legmegengedőbb, mivel egy kétszázas tételből hiányzó két egység alig észrevehető.
A rendelés alapú fill rate a legszigorúbb, mivel egyetlen hiányos sor az egész rendelést sikertelennek minősíti, függetlenül attól, hogy a többi rész mennyire volt teljes.
A sor alapú fill rate a kettő között helyezkedik el, és általában ez a leginformatívabb, mivel azt mutatja meg, hány egyedi termékigénylést nem tudtunk teljesíteni, nem pedig azt, hogy hány egység vagy hány rendelés hiányzott.
A gyakorlati szabály: A rendelés alapú fill rate tükrözi az ügyfél tapasztalatát. A sor alapú fill rate megmutatja, hol kell keresni a hibát. Válasszon ki egyet fő mutatónak, tisztázza, melyikről van szó, és soha ne hasonlítsa össze az adatát máséval anélkül, hogy megbizonyosodna arról, ugyanazt a módszertant használták-e.
A fill rate típusai
| Típus | Mit mér | Képlet | Mire a legjobb |
|---|---|---|---|
| Rendelés alapú fill rate | Hiánytalanul kiszállított rendelések | Teljesített rendelések ÷ összes rendelés | Az ügyfél tényleges tapasztalata |
| Sor alapú fill rate | Hiánytalanul kiszállított rendeléssorok | Teljesített sorok ÷ összes sor | Diagnózis – mely termékeknél van hiány |
| Egység alapú fill rate | Szállított egységek a megrendeltekhez képest | Szállított egységek ÷ megrendelt egységek | Volumenalapú szállítási teljesítmény |
| Gyűjtőcsomag alapú fill rate | Szállított gyűjtőcsomagok a megrendeltekhez képest | Szállított gyűjtőcsomagok ÷ megrendelt gyűjtőcsomagok | Nagykereskedelmi és kiskereskedelmi ellátás |
| SKU fill rate | Egy adott termék rendelkezésre állása | Adott SKU szállított egységei ÷ megrendelt egységek | Problémás termékek azonosítása |
| Raktári fill rate | Egy adott telephely teljesítőképessége | Adott telephely által szállított ÷ tőle igényelt | Hálózaton belüli telephelyek összehasonlítása |
| Beszállítói fill rate | Amit a beszállító Önnek leszállított | Beérkezett egységek ÷ megrendelt egységek | Ellátási lánc eleji teljesítmény, a legtöbb későbbi hiba forrása |
A beszállítói fill rate külön figyelmet érdemel. Nem szállíthat ki hiánytalanul olyasmit, amit nem kapott meg, és ha ezt a mutatót az ellátási lánc elején méri, gyakran kiderül, hogy az ügyféloldali probléma két-három beszállítónál keletkezik, nem pedig a saját működésében. Ez a leghasznosabb kiegészítő mutató a legtöbb vállalkozás számára, és egyben az, amelyik a leggyakrabban hiányzik.
Fill rate vs. szolgáltatási szint vs. készleten lévő arány vs. utólagos rendelési arány
Ez a négy fogalom eléggé átfedi egymást ahhoz, hogy felcserélhetően használják őket, ami komoly zavart okoz a beszállítói egyeztetéseken.
A fill rate az, ami ténylegesen történt – a kereslet hiánytalanul kiszolgált, mért hányada.
A szolgáltatási szint (service level) egy előre meghatározott cél, általában valószínűségként kifejezve: a 95%-os szolgáltatási szint azt jelenti, hogy a biztonsági készletet úgy méretezzük, hogy a kereslet 95%-át várhatóan kielégítsük az utánpótlási ciklusokban. Ez egy számítás bemeneti adata; a fill rate pedig a működés kimeneti adata. Kapcsolódnak egymáshoz, de nem azonosak, és egy 95%-os szolgáltatási szint nem eredményez pontosan 95%-os fill rate értéket.
A készleten lévő arány (in-stock rate) az időbeli rendelkezésre állást méri, nem a kereslethez viszonyítva – azt az időarányt, amíg egy termék elérhető volt. Egy lassú hónapban két napig készlethiányos termék itt rossz pontszámot kap, pedig lehet, hogy szinte semmilyen keresletről nem maradt le, ami miatt az in-stock rate inkább kiskereskedelmi polckép-szempontból hasznos, mintsem ellátási szempontból.
Az utólagos rendelési arány (backorder rate) a kereslet azon része, amelyet nem teljesítettek, és későbbi szállítási ígéretté alakítottak. Ez nagyjából a fill rate kiegészítője azoknál a vállalkozásoknál, amelyek elfogadnak backorder rendeléseket, de nem mond semmit arról, hogy az ügyfél végül megkapta-e az árut vagy lemondta a rendelést.
Az OTIF pedig mind a teljességet, mind az időzítést megköveteli ugyanazon a rendelésen. Ez mindig alacsonyabb, mint a fill rate, mivel a fill rate teljesen figyelmen kívül hagyja az időzítést.
Egy praktikus módszer a megkülönböztetésre: a szolgáltatási szint az, amit terveztél, a fill rate az, amit teljesítettél, az in-stock rate az, hogy milyen gyakran volt a polcon a termék, a backorder rate az, ami a maradékkal történt, az OTIF pedig az, hogy az ügyfél hiánytalanul és időben kapta-e meg a rendelését.
Miért fontos a fill rate
Ez az a mutató, amit az ügyfelek ténylegesen éreznek. Egy hiányos szállítás olyan probléma, amelyet az ügyfélnek kell megoldania – utánajárással, újrarendeléssel vagy máshonnan történő beszerzéssel.
Számszerűsíti az elmaradt értékesítést. A fill rate 100% alatti minden egyes pontja olyan kereslet, amelyet látott, de nem szolgált ki – ez sokkal értékesebb információ, mint egy nyom nélkül maradó stockout.
A kiskereskedelmi ellátásban szerződéses feltétel. A nagy kiskereskedelmi láncok pénzügyi szankciókkal járó fill rate követelményeket támasztanak a beszállítókkal szemben, amelyeket levonnak a kifizetésekből. Aki nekik szállít, annak ez kereskedelmi mutató, még mielőtt operatív mutató lenne.
Diagnosztizálja az OTIF “hiánytalan” felét. Ha az OTIF nem teljesül, a “pontos időzítésre” és “hiánytalan szállításra” való bontás azonnal megmutatja, hogy a probléma a készlet rendelkezésre állásával vagy a kiszállítás időzítésével van-e – ezek különböző okok, különböző felelősökkel.
Árazza a biztonsági készlet döntését. A fill rate 95%-ról 98%-ra emelése kiszámítható mennyiségű többletkészletet igényel. Ha ezt összevetjük az általa kielégített kereslet értékével, a szolgáltatási kérdés kereskedelmi kérdéssé válik.
Objektíven méri a beszállítókat. Az ellátási lánc elején alkalmazva a megbízhatóságról alkotott benyomásokat számokkal váltja fel.
A készletfeltöltési ráta alacsony értékének gyakori okai
Az utánrendelési pontok a vállalt, nem pedig a mért átfutási idők alapján kerültek beállításra. Ez a leggyakoribb egyedi ok, és egyben a legolcsóbban javítható hiba.
Túl alacsony biztonsági készlet azokon a termékvonalakon, ahol a kereslet vagy a kínálat ingadozik. Gyakran annak az eredménye, hogy egyetlen szabályt alkalmaznak a teljes választékra, ahelyett, hogy termékosztályonként határoznák meg a méretet.
Előrejelzési hiba, különösen promóciók, termékbevezetések és szezonális csúcsok idején, ahol kevés a múltbeli adat.
A beszállítói hiányok közvetlen továbbítása. A beszállítója feltöltési rátája az Önévé válik.
Készletnyilvántartási pontatlanság. A rendszer olyan fantomkészletre fogad el rendeléseket, amely hiányos szállítást és magyarázkodást eredményez, ahelyett, hogy a rendelés pillanatában egyértelmű elutasítással élne.
Feltöltési hiba. A készlet a tartalékban van, a komissiózó hely üres, a rendelést hiányosan szállították ki, miközben az áru már az épületben volt.
Allokációs problémák. A készletet a rendszer más rendelésekhez rendelte anélkül, hogy ez látszana, így a rendelkezésre állás a valósnál magasabbnak tűnik.
Választékbővítés. Több változat ugyanazon kereslet megosztásával, amelyek mindegyike saját puffert igényel, anélkül, hogy a puffereket a változáshoz igazítanák.
Készpénzkorlátok. Szükség lett volna a készletre, de a pénz nem állt rendelkezésre — ez egy olyan ok, amelyet az operatív csapatok nem tudnak megoldani, de ettől függetlenül őszintén rögzíteniük kell.
Hogyan javítható a feltöltési ráta?
Először az utánrendelési pontokat javítsa ki. Számítsa ki azokat a mért beszállítói átfutási idők alapján, az utolsó húsz beérkezés felhasználásával. Ez az egyetlen változtatás több rendelkezésre állási hibát orvosol, mint bármi más, és semmibe sem kerül, csak a dátumok lekérésével járó munkába.
A biztonsági készlet méretét a valós variabilitás alapján határozza meg, termékosztályonként, egy szándékosan kiválasztott szolgáltatási szint mellett. Ne egységes heti mennyiséget alkalmazzon mindenre.
Mérje a beszállítói feltöltési rátát és cselekedjen. Nem szállíthat olyat, amit nem kapott meg. Gyakran két vagy három beszállító felelős a feltöltési ráta problémáinak nagy részéért.
Javítsa a készletnyilvántartás pontosságát. A fantomkészlet okozza a legrosszabb fajta feltöltési ráta hibát, mivel a rendelést Ön fogadta el először.
Figyelje a komissiózó helyet. A feltöltési triggerek ugyanazt a figyelmet érdemlik, mint az utánrendelési pontok; az üres komissiózó hely a teli tartalék készlet mellett teljesen saját hibából eredő probléma.
Priorizáljon a következmények alapján. A legfontosabb termékvonalak és azok a cikkek, amelyekért a vásárlók kifejezetten Önhöz fordulnak, magas feltöltési rátát érdemelnek. Egy lassú forgású, könnyen helyettesíthető termék nem ilyen, és a puffer készletezése csak álló pénzt jelent.
Zárja ki a készlethiányos időszakokat a keresleti előzményekből. Ellenkező esetben az előrejelzés azt tanulja meg, hogy a kereslet alacsonyabb a valósnál, éppen azokon a termékeken, amelyeknél már hiba történt.
Aktívan kínáljon helyettesítő termékeket, ahol a termék ezt lehetővé teszi. Az a vásárló, akinek alternatívát mutatnak, sokkal gyakrabban konvertál, mint az, akit magára hagynak, és ez egy olyan kereskedelmi döntés, amelyet előre meg kell hozni.
Rögzítse minden hiba okát, egy előre meghatározott oklista használatával. Egy hónapnyi kódolt hiba általában egy-két javítható dologra mutat rá, ami hasznosabb, mint csak a százalékos arány ismerete.
Jelentse a hibákat tételszinten, a rendelési szint mellett, valamint az időben történő teljesítéssel együtt. Egyetlen összesített szám csak azt mondja el, hogy problémája van, de semmit sem arról, hogy hol.
Hol mélyedhet el a témában
- Mi az OTIF — a teljesség és az időzítés együtt.
- Mi a készlethiány — az egyedi hibák, amelyekből a feltöltési ráta összeáll.
- Mi a biztonsági készlet — a puffer, amely meghatározza az elérhető feltöltési rátát.
- Mi az utánrendelési pont — a trigger, amely leggyakrabban okozza a hibákat.
- Mi a függő rendelés — mivé válik a ki nem elégített kereslet, amikor a vásárlók várnak.
- Raktári KPI-ok — hol helyezkedik el a feltöltési ráta a mérőszámok között.
Az egy mondatos összefoglaló
A feltöltési ráta a kereslet azon aránya, amelyet készletről teljes egészében kiszolgált, rendelés, tétel vagy egység szerint mérve — és az Ön által választott szint jelentősen megváltoztatja a számot, ezért mindig tüntesse fel. Teljesen figyelmen kívül hagyja az időzítést, ezért kell az időben történő teljesítéssel együtt vizsgálni, és a javítás nagy része az utánrendelési pontokon és a beszállítók mérésén múlik, nem pedig azon, hogy mindenhol több készletet tartson.
Gyakran ismételt kérdések
Mi az a feltöltési ráta? A készleten lévő árukból hiány, helyettesítés vagy függő rendelés nélkül, teljes egészében kiszolgált kereslet százalékos aránya. Kizárólag a teljességet méri — a teljes, de késedelmes szállítás is teljesítettnek számít, ami a legfontosabb különbség az OTIF-hez képest.
Hogyan kell kiszámítani a feltöltési rátát? Ossza el a szállított mennyiséget a rendelt mennyiséggel, és szorozza meg 100-zal. A mennyiség lehet rendelés, tétel, egység vagy gyűjtőcsomag, és mindegyik észrevehetően eltérő adatot ad ugyanabból az állományból — a rendelési feltöltési ráta a legszigorúbb, az egység alapú a legmegengedőbb, a tételszintű pedig általában a leginkább diagnosztikus.
Mi a különbség a feltöltési ráta és a szolgáltatási szint között? A szolgáltatási szint egy előre meghatározott cél, amelyet valószínűségként fejeznek ki, és a biztonsági készlet méretezésére használnak. A feltöltési ráta az, ami ténylegesen történt, utólag mérve. Kapcsolódnak egymáshoz, de nem egyenlők — egy 95%-os szolgáltatási szint nem eredményez pontosan 95%-os feltöltési rátát.
Mi számít jó feltöltési rátának? Ez az ágazattól és a mérés módjától függ. A nagy kiskereskedők általában 90% feletti, vagy magasabb beszállítói feltöltési rátát követelnek meg, az ez alatti értékekért pénzügyi szankciókat alkalmaznak. Bármilyen benchmarknál hasznosabb a saját trendje, a termékek közötti megoszlás, és az, hogy a következő százalékpont elérése megéri-e a befektetést.
Mi a különbség a feltöltési ráta és az OTIF között? A feltöltési ráta csak a teljességet méri. Az OTIF megköveteli a teljességet és az időben történő teljesítést ugyanazon a rendelésen, ezért az mindig az alacsonyabb a kettő közül. Ha az OTIF nem megfelelő, a „pontos időben” és a „teljes mennyiségben” mutatókra bontás azonnal megmutatja, hogy a probléma a készlet rendelkezésre állásával vagy a kiszállítás időzítésével van-e.
Mi az a beszállítói feltöltési ráta? Ugyanez a mérőszám az ellátási lánc elején alkalmazva — amit a beszállítója ténylegesen leszállított ahhoz képest, amit Ön rendelt. Gyakran ez a gyökere a vásárlói oldali feltöltési ráta problémáinak, mivel nem szállíthat ki teljes mennyiségben olyat, amit nem kapott meg, és ez az a mérőszám, amely a leggyakrabban hiányzik egy vállalat jelentéseiből.
Hogyan javíthatom a feltöltési rátát? Számítsa újra az utánrendelési pontokat a vállalt helyett a mért beszállítói átfutási idők alapján, méretezze a biztonsági készletet a tényleges kereslet és az átfutási idő variabilitása alapján termékosztályonként, mérje és kezelje a beszállítói feltöltési rátát, javítsa a készletnyilvántartás pontosságát, hogy ne fogadjon el rendeléseket fantomkészletre, és gondoskodjon a komissiózó helyek feltöltéséről, mielőtt azok kiürülnének.
